„Elhibázott, felelőtlen döntés, ami ellen kézzel-lábbal tiltakozunk” – mondja Gépész László a Vezessnek. A Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke a kormány nemrég elfogadott rendeletét kritizálja, amelynek módosítását kérve petíciót nyújtottak be. Egyelőre várják a választ, habár szerinte „nincsenek illúzióik”.
A döntés szerint az évi 500 millió és 30 milliárd forint közötti nettó árbevételű töltőállomások januártól a mostani 0,15 százalékos adónak kereken a hússzorosát (!) fizetik majd, egységesen három százalékot a tőlük nagyobb, 30 milliárd és 100 milliárd közötti adóalapú cégekkel együtt. Nekik jelenleg 1 százalék ez a teher, vagyis az ő esetükben is emelkedik, kereken háromszorosára nő az adó.
Velük szemben jól járnak a multik, a Mol, a Shell, az ÖMV stb., ugyanis az évi 100 milliárd forintnál magasabb forgalmú legnagyobb olajos cégek mostani 4,5 százalékos adója 1,5 százalékkal csökken. Így lesz majdnem mindenkinek 3 százalékos a kormány kommunikációjában „extraprofitadó”-nak nevezett teher. Kivételt egyedül az 500 millió forint alatti forgalmú vállalkozások jelentenek, akiket továbbra sem sújt a normál adók felett ez a pluszteher.
A legkisebbeknél marad minden ugyanúgy (Kép: Getty Images)
Milyen hatásai lesznek a döntésnek a szakmabeliek szerint?
Jelenleg Magyarországon nagyjából 2000 darab üzemanyagtöltő állomás működik közforgalmi út mellett, aminek körülbelül a fele a magánkutas szektor. Ebből olyan 700 töltőállomást üzemeltetnek azok a jellemzően családi vállalkozások, akiknek hússzorosára emelkedik ez az adójuk januártól.
„Ezt lehetetlen lenyelni, ez körülbelül 12-15 forintnyi pluszterhet jelent literenként, amit be fognak építeni a benzin és a gázolaj árába” – állítja Gépész László. Szerinte „szó sincs itt profitelvonásról, amit elvesznek a kis családi vállalkozásoktól, azt odaadja a kormány a multiknak. Így lesz törvény abból, ami jó a Molnak.”
A főként vidéken, jellemzően kisebb településeken működő családi cégekkel ellentétben a Mol és méretben hasonló társai ezzel egy időben jól járnak a mostani adómértékük csökkentésével. Megkérdeztük a Molt, hogy az adójuk csökkentése járhat-e árcsökkentéssel a kútjaikon januártól. És ha nem, akkor miért? Az írásban feltett kérdésekre cikkünk megjelenéséig nem küldtek választ, amint megérkezik, frissítjük írásunkat.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke szerint az országos átlagárakra nem lesz érdemi hatással a kisebb töltőállomások növekvő adóterhe, ugyanis az országosan és évente értékesített gázolajnak a háromnegyedét, a benzinnek a kétharmadát a nagy hálózatok adják el. Mégis tapasztalnak majd valódi árváltozást az autósok.
„Jelenleg hatalmas, akár literenként 70 forintos árkülönbség is van az ország legdrágább és legolcsóbb kútjai között. Januártól kiegyenlítődnek valamelyest az árak az országban a kicsik és a nagyok között. Szűkül a mostani akár jelentős különbség. Kevésbé fognak eltérni az átlagtól a legolcsóbbak, ezek drágulnak. A ma olcsó üzemanyagok kevésbé lesznek olcsóak januártól” – mondja Grád Ottó.
Ezzel elveszíthetik egyetlen előnyüket a kisebb kutak a nagyobbakkal szemben, a legkedvezőbb árakat számolhatja fel az adóemelés.
Ritkán látott nagy áremelkedés januártól
2024 legelső napjától sokkal komolyabb áremelkedésre készüljön mindenki ennél a 12-15 forintosnál, ugyanis egy nyári kormányzati döntés miatt 2024-től megnő az üzemanyagok jövedéki adója. A kormányzat indoklása szerint EU-s kötelezettségszegési eljárást kockáztattak volna azzal, ha nem így döntenek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy 40 forinttal nő a benzin és a gázolaj literenkénti fogyasztói ára.
„Brutális, 50-60 forintos áremelés lesz januártól” – összegzi a két adóemelés együttes és várható hatását Gépész László a kisebb kutakra.
A tőlük valamennyivel több kutat üzemeltető nagy hálózatoknál az extraprofitadó-csökkentés elvileg lehetőséget teremt arra, hogy 40 forintnál kisebb legyen az áremelkedés. Ha így lesz, az szintén megerősíti Grád Ottó prognózisát az országos árkülönbségek csökkenésére. Kíváncsian várjuk, hogy december 31-ről január 1-re pontosan 40 forinttal ugranak-e feljebb a Molnak és konkurenseinek az árai a totemeken. Vagy esetleg kevesebbel.
Ismét ilyen magas árak is lehetnek egyes töltőállomásokon
Addig viszont minimális árcsökkenés is jöhet
Nagy kár a januári áremelkedésért, ugyanis két hónapja szinte folyamatos árcsökkenésben van mindkét alap üzemanyagfajta ára. Érdekes egybeesés, hogy a szeptember 20. környékén tapasztalt horrorösszegek (benzin: 662 forint, gázolaj: 686 forint) éppen azután kezdtek látványosan csökkenni, hogy a miniszterelnök egy rádióinterjúban újra az egyszer már elbukott ársapkát emlegette.
Akkoriban a kormánypárti sajtó minisztériumi forrásokra hivatkozva szintén nem zárta ki, hogy a kabinet beavatkozhat az árakba az infláció letörésének a szándékával. Szépen mutatja a grafikonunk, hogy az elmúlt két hónapban miként alakult a 95-ös benzin (kék vonal) és a gázolaj (piros) ára. Jelenleg 580 és 600 forint az átlagos literár.
Vajon odaszóltak a Molnak, hogy csökkentsen? – szegeztük a kérdést Grád Ottónak, ami felmerülhet egyesekben. Szerinte nem a kormány volt, hanem a piac.
„Nincsenek csodák, racionális okai vannak az elmúlt hetek árváltozásainak. Az egyik, hogy szeptember 20-án volt csúcson a Brent jegyzésára, 94 dollár felett – most 81 dolláron van. Közben volt rövid ideig 77 is, de ki lehet mondani, hogy folyamatosan csökkent szeptember 20. óta. Ez így kb. 15 százalékos csökkenés. A másik oka az árcsökkenésnek, hogy stabilizálódott a forint árfolyama az amerikai dollárhoz képest” – válaszolja a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
Na és miért lett drágább közben a gázolaj a benzinnél?
Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor augusztus közepén fordult át a korábbi trend: onnantól drágább a gázolaj a benzinnél, aminek Grád Ottó szerint szintén racionális, konkrétan szezonális okai vannak.
„Fontos információ, hogy a benzin és a gázolaj fogyasztói árát szezonális hatások is befolyásolják. Nyáron benzinből fogy több a turizmus miatt, ugyanis a nagyobb autózásokat a szabadságuk alatt végrehajtó családok legnagyobb része benzines személyautót használ. Nyáron ebből fogy több. Most viszont annak vagyunk a tanúi, hogy zajlik a gázolajnál a télre való felkészülés. Ez azt jelenti, hogy Nyugat-Európában a gázolajhoz hasonlóan középpárlatnak számító tüzelőolaj fogyasztása, akár betárazása megnő.”
Grád szerint Magyarországtól eltérően Nyugat-Európában rengeteg családi ház használ, vagy használhat fűtésre háztartási tüzelőolajat, ott tőlünk eltérően kevésbé van jelen a gáz mint tüzelőanyag a kisebb településeken. Vagyis télen több gázolaj fogy Európában, ez telente mindig picit feljebb tolja az árát. Nyaranta pedig a turizmus tolja fel a benzinét.
Jól mutatja ezt az elmúlt 11 hónap árváltozásait nyomon követő grafikonunk január elejétől a mai napig, a kék csík itt is a 95-ös benziné. Múlt télen is a gázolaj volt a drágább, aztán március közepétől augusztus közepéig a benzin. Sajnos mindig éppen az, amiből többet vásárolunk.
Egy kérdés maradt hátra: mi várható a januári nagy áremelkedésig? Mire számíthatunk a kutakon?
„Pár napos bizonytalanságot (az izraeli konfliktus kitörésekor) leszámítva megnyugodott a piac. Azt látjuk, hogy a decemberi jegyzésárak a novemberiek alatt vannak, a januáriak pedig a decemberiek alatt. Az elkövetkező hetekben jelentős csökkenés ugyan nem várható, de pár forintos igen. Áremelkedés kevésbé valószínű, ha nem történik semmi érdemi a nemzetközi politikában, ami a világgazdaságra komoly hatással van” – válaszolja a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
