Ahogy egyre inkább zöldül az autózás, csökken a károsanyag kibocsátás, és furakodik be a helyi CO2 emisszió nélküli elektromos-hajtás a közlekedésbe, úgy jelennek meg egyre nagyobb számban a zöld alapanyagok is az autóinkban. Nem véletlen az előretörésük, egy kutatás szerint 2040-re az autózás számlájára írható CO2 kibocsátás 60 százalékát már nem a közlekedéshez, hanem az autógyártáshoz lehet majd kötni. Így itt is lesz miből lefaragni.
Ezek az új alternatív alapanyagok lehetnek valamilyen formában újrahasznosítottak, vagy éppen teljesen megújuló forrásból származó, növényi eredetűek is. De hol, és főleg milyen formában találkozhatunk ezekkel az autóban, és főleg mennyire jó ez nekünk?
Újrahasznosítás
Nemrég, a legújabb Dacia Duster bemutatóján szembesülhettünk azzal, hogy a világon a keletkezett műanyag hulladékok nagyjából csak 14 százalékát hasznosítják újra. Ennél az átlagnál valamivel kevesebbet, 12 százaléknyi reciklált műanyagot használtak fel az előző Dusterben, míg a legfrissebb, harmadik generációs modellben ez az arány már 20 százalék körülire nőtt, és jutott a plasztikokból az autó külsejére és az utastérbe is. Belül nem annyira feltűnő ezeknek az anyagoknak a jelenléte, valószínűleg senki nem mondaná meg, hogy hol vannak, kívül viszont kifejezetten szem elé kerültek, sőt, az ismert nemzetközi jelöléssel még fel is hívják rájuk a figyelmet.
A jel
Talán kevesen tudják, de a világ egyik legismertebb emblémáját, amely legalább annyira ismert és leterjedt, mint a Nike vagy az Apple emblémája, 1970-ben Gary Anderson, az akkor 23 éves főiskolai hallgató készítette el, egy pályázatra, aminek célja egy olyan embléma megalkotása volt, amit az újrafelhasznált papírokon, azok megkülönböztetésére kívántak használni. Saját bevallása szerint nem tartott sokáig, míg végleges formába öltötte egy korábbi terve alapján alkotott logót.
A körforgásra utaló nyilakat egy általános iskolai üzemlátogatás emléke alapján rajzolta végül középen meghajlított, háromdimenziós hatásúra. Anderson művét 500 darabos mezőnyből választották ki és 2500 dollárt kapott a munkájáért, amivel mára a tejesdoboztól az olajoskannáig bármin találkozhatunk.
A Starkle névre keresztelt anyag nem néz ki rosszul, a Duster karosszériaelemein, nem igényel fényezést, ütésálló, nem karcolódik és ellenáll az UV sugárzásnak is. Emellett nem a legkönnyebben újrahasznosítható PET palackokból, hanem régi lökhárítókból, és egyéb műanyagokból készül, ami extra jó pontot érdemel. Az amúgy hulladékká váló 1 tonnányi műanyag újrahasznosításával 830 kilogramm kőolaj spórolható meg, illetve 1 tonnányi CO2 légkörbe jutását lehet megelőzni.
A 20 százalék jelenleg elég jó arány, bár a jövőben ez tovább fokozódhat. A Mercedes-Benz például 2039-re az újrafelhasznált anyagok arányát 40 százalékra szeretné feltornázni, többek között régi halászhálókból, és PET palackokból készült termékekkel. Emellett a CO2 lábnyom csökkentése is cél, ezt a valódi bőr szintetikus anyaggal kiváltásával tervezik elérni.
A PET palackok gyűjtése, újrahasznosítása a legegyszerűbb
A Volvo a 2025 után érkező új autóinak 25 százalékát adják majd újrahasznosított vagy bioműanyagból készülő alkatrészek. Ezek először a műszerfalban, padlószőnyegben, ülésekben jelennek meg. Ennél valamivel jobban áll a BMW az újrahasznosítás terén, ők már most 30 százalék körül használnak újrahasznosított anyagokat az autógyártás során, és ezt az arányt a jövőben 50 százalékra tervezik emelni.
Hogy ez még korántsem az elérhető maximum, azt be is bizonyította a gyár, hiszen a BMW i Vision Circular olyan tanulmányautó, aminek minden porcikája már egyszer létezett, és ha az autó egyszer majd kileheli a lelkét, akkor ismét minden darabja újrahasznosítható lesz. Igen, még az akkumulátora is. Azonban a tömeggyártásban ez még távoli cél, de az már látszik, hogy nem lehetetlen.
Az utolsó molekulája is újrahasznosítható ennek a BMW-nek
Hazai ötletek
Itthon a koreai márkák már több olyan ötlettel álltak elő, amikor valami nem feltétlenül autóipari hulladékból jó adag kreativitással készítettek hasznos holmikat. A Kia-nál néhány éve az életüket hulladékként végző, reklámként használt épülethálók, molinók újrafelhasználásába fogtak. Ezeknek az óriási reklámhordozóknak nem kell mindenképpen a szemétdombra kerülniük, lehet belőlük mondjuk praktikus bevásárlótáskát is készíteni. Egy 265 négyzetméteres hálóból akár 300 ilyen táska is kijön, ami strapabíró, praktikus, és nem is néz ki rosszul. Pedig szemétből készül.
Régi reklámokból is lehet hasznos holmit gyártani
A Hyundai-nál pedig a régi farmerek újrahasznosításába fogtak, a végeredmény itt is olyan izgalmas kinézetű és az autóban hasznos kiegészítők, mint az ülésvédő párna, az első ülések háttámlájára szerelhető praktikus zsebes tároló, vagy a csomagtartó padlójához tépőzárral rögzíthető táska. Ezek mindegyike használt, kidobásra ítélt farmerből készül, amit bármelyik Hyundai kereskedésben le lehet adni, amit majd Szegedi Kata vezetésével hazai tervezőcsapat vesz kezelésbe és készíti el belőlük a már említett autós kiegészítőket. Ezekből 2024 elejére lesznek kézzelfogható termékek, amiket ugyanott lehet majd átvenni, ahol leadták a nyersanyagot.
Megunt farmerből is lehet praktikus dolgokat varrni
Nemzetközi szinten már több éve futó program a Hyundai Re:Style, melynek során az autóipari hulladékokat különböző használati tárgyak gyártásához, sőt egyedi ruhakollekciók készítéséhez használják fel. Kicsit merész a portfólió, így duplán klassz a hazai kezdeményezés, aminek használható tárgyak a végtermékei.
Mennyire fontos?
Itthon nem igazán múlik azon egy autóvásárlás, hogy a bőr korábban egy állaton szolgált-e, vagy műanyagból, növényi rostokból kotyvasztották ügyes vegyészek a kárpitot, valami csinos lombikban. Magyarországon leginkább az ár és a fenntartási költségek, fogyasztás dönt, a többi kevésbé fontos szempont, és a zöldség, vagy a fenntarthatóság valószínűleg csak pár kedves őrült autóválasztására van hatással. Pedig az autógyárak rákaptak a zöld, vagy éppen újrafelhasznált anyagok használatára, és ezt szorgosan kommunikálják is.
Az elszabadult, gazdátlan halászhálók a tengerben sodródva rengeteg élőlény halálát okozzák
Régi halászháló, PET-palack, vagy éppen növényi rost is kerülhet egy autó utasterébe, de remekül fest a bambusz, kókusz, parafa is egy katalógusban. A ritka, trópusi fákat helyi, fenntartható gazdálkodásból származó anyagok váltják sok márkánál, a Fisker például a kaliforniai erdőtüzek martalékává vált fákat is felhasználja, a BMW kaktusz alapú üléshuzatokat készít, és olyan furcsa eredetű nyersanyagok is feltűnhetnek, mint a szójaalapú szivacs az ülésekben, vagy a rákpáncélból készülő műanyag. Utóbbi természetesen az élelmiszeripar hulladékából készül, nem az autóipar számára tenyésztett rákok páncéljából.
Fát is lehet fenntartható forrásból beszerezni
Ha vegán, akkor zöld?
A vegán bőr a puccos megnevezése a rosszabbul hangzó műbőrnek, ami ugyanúgy nem tartalmaz állati eredetű alapanyagot. Ennyi erővel a differenciálmű, vagy a féltengely is száz százalékban vegán, mégse henceg vele egyik gyártó sem. De a műbőrnél működik a dolog, a vegán bőr hallatán bárki úgy érezheti, hogy tesz valamit a bolygóért, ha ezt ikszeli be az extralistán.
A mű-, vagy szexibb nevén vegán bőr nem újdonság, a DuPont cég 1915-ben szabadalmaztatta, és az autóiparban is ők használták először, méghozzá a Ford T-modellek kárpitozásában. Akkor még a textilalapra húzott nitro-cellulóz volt a drágább valódi bőr alternatívája. Persze a szintetikus alapú bőrhelyettesítők mellett már egyre gyakoribbak a valóban zöld megoldások, amelyek újrafelhasznált anyagokból, vagy növényi rostokból is készülhetnek, bár ezek sem nélkülözik teljes mértékben a szintetikus összetevőket.
Ezek itt vad színűk ellenére valódi marhabőrök, nem szintetikus izék
Mára viszont a vevőigények miatt a legtöbb autógyártónak megvan a maga bőrmentes bőrkárpitja, amiknek saját fantázianevük is van. Habár az kétséges, hogy a bolygónak valóban jobb-e attól, hogy ilyen anyagok kerülnek az autókba.
Abban szinte mindenki egyet ért, hogy állatokat a bundájukért tenyészteni nem annyira klassz dolog. Szörnyű körülmények között élnek, és gyakran a haláluk is méltatlan. Tehát szőrért nem mészárolunk állatot, de mi van a bőrrel? Az sem fér bele? Hol lehet a határ? A sertésből például, hús, kolbász, hurka, miazmás készül, felhasználjuk a haszonállatok nagyjából minden alkatrészét. Viszont ha elkezdünk viszolyogni a bőrtől, nem viseljük, nem lesz belőle üléskárpit, akkor vessük a szemétdombra? Ott jobb helyen lesz? Nem biztos.
