Hírturkáló rovatunk a múltba réved, évtizedekre visszamenve nézzük meg az aktuális hónap korabeli híreit. Az időben visszautazva, a mából nézve akadnak igazán érdekes események.
1993 – Az elektronikus navigáció a jövő
A távközlési szektor legjövedelmezőbb területe lehet a jövő évszázadban az autók tájékoztatásával kapcsolatos szolgálatás, Japánban 2010-re 1 billió dolláros nagyságúra fejlődhet ez a piac és 2,4 millió új munkahely jöhet létre az ágazatban.
Mindez részben annak az optikai üvegszálas hálózatnak és a rövidhullámú adóknak a kifejlesztésével függ össze, amely az autósokhoz közvetíti az információkat. Az autósok számítógépen hívhatják le a kiválasztott útra, a helyszín elérésének optimális módjára, vagy a parkolási lehetőségekre vonatkozó információkat.
Mindez nem valamiféle divat, folyamatosabbá válhat a forgalom, biztonságosabbá a közlekedés, sőt még a környezet állapota is javulhat, a kevesebb kipufogógáz, a kisebb zaj miatt – mondják a szakemberek.
Japánban 1991-ben jött létre a VICS, vagyis a járművek információs rendszerének kifejleszetését összefogó tanács három kormányügynökség részvételével. Kétszáz érintett vállalat, illetve üzleti csoport is résztvesz a fejlesztésekben, abban, hogy már jövőre felláljon az adatokat összegyűjtő és továbbító VICS központ.
Kezdetlegesebb autonavigációs berendezést már ma is 400 ezer autó használ Japánban, számuk jelentősen bővül majd, ha kiépül az üvegszálas, illetve a rádiós rendszer és hozzá – ha még további információra is szüksége van a járművezetőknek -, az úgynevezett teleterminál hálózat.
A VICS központ felállítása és működtetése tíz év alatt mintegy 300 millió dollárba kerülne, ennyit kellene összeadni a japán rendszer kiépítéséhez. Hasonló terveket másutt is szövögetnek, Amerikában az IVHS, Európában a Prometheus, illetve a Drive névre keresztelt távközlési rendszer programját.
Idővel ezek esetleg közelednek majd egymáshoz, – legalábbis ezt célozzák azok a világértekezletek, amelyekből kettőt is rendeznek. Az ősszel és jövőre nemzetközi konferencián vitatják meg Japánban a szakemberek az „intelligens autózás” az autonavigációs és tájékoztató rendszerek fejlesztési kérdéseit.
2003 – Kaszálnak az új digitális automata sebességmérők
Ezer gyorshajtó autósról készített felvételt egyetlen digitális automata radar egyetlen nap alatt egy dél-franciaországi alagút kijáratánál, ami a 135 eurós egyszeri büntetést ezerrel beszorozva, forintban számolva egy nap alatt legkevesebb 35 milliót termelt az államkasszának.
„Ennek már semmi köze a közlekedésbiztonsághoz, egyszerűen arról van szó, hogy az állam az autósok kizsebelésére út menti kaszinókat működtet” – pöfögött az egyik pórul járt vezető, akit egy 70 km/óra korlátozást mutató táblánál 75 kilométeres „száguldásban” ért tetten a lankadatlanul figyelő „Nagy Testvér” a Pirenesusokban.
„Nem az a célunk, hogy minél több autóst megvámoljunk, hanem hogy rábírjuk őket a sebesség visszafogására egy veszélyes útszakaszon” – replikázott az herault-i rendőrkapitány. Emlékeztetett rá, hogy az alagút után az út többszörös kanyart vesz, és 8 százalékos lejtőbe vezet, ami számos halálos baleset okozója volt az előző években.
Tény, hogy az október közepétől mostanáig Franciaországban felállított automata radarok nem ismernek könyörületet, 5 százalékos sebességtúllépésnél lépnek működésbe, s ráadásul vitatkozni sem lehet velük: a vétkes tettet dokumentáló digitális kép mellé azonnal kinyomtatják a kihágás ellenértékét. A szóban forgó egyetlen szerkezet december 18. – január 4. között 17 ezer felvételt készített.
Autós szempontból belegondolni is hátborzongató, mi lesz itt, ha a közúti balesetek számának drasztikus csökkentését kiemelt prioritásként meghirdető párizsi kormány tényleg véghez viszi a tervet, és 2005 végéig ezer ilyen szerkezet állít hadrendbe Október végétől mostanáig mintegy száz rögzített radart és mintegy harminc mozgatható gépezetet helyeztek üzembe.
Legutóbb péntek éjfélkor a párizsi külső körgyűrűn kezdte meg áldásos tevékenységét két első őrszem: 36 óra alatt több mint 700 szabályszegő járművet kapott lencsevégre, ami a gépkocsi-sűrűséget figyelembe véve (a körgyűrűn egy zsúfoltabb hétvégén 500 ezer-egymilli autó is áthalad) ékesen bizonyítja, hogy a beton Big Brothereknek már a híre is önkorlátozásra ösztönzi a járművezetőket.
2013 – Az Audi termelési riportja már sosem lesz ilyen
A 2012-es rekordot is meghaladó számú motor, a tavalyelőttinél jóval több jármű készült az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárában 2013-ban – áll a társaság keddi közleményében. 2013-ban mintegy tízezerrel, 1 millió 925 ezer 636 darabra emelkedett a gyártott motorok száma, 33 ezer 553-ról pedig 42 ezer 851-re az itt készült járműveké.
Az év utolsó napján 10 ezer 337 munkatárs dolgozott a vállalatnál, szemben az egy évvel korábbi 8 ezer 663-mal – írják.
„A motorgyártásban ismét rekordtermelési mennyiséget értünk el. A járműgyártásban a számos kihívás – egy új gyár termelésének felfuttatása, új munkatársakkal – ellenére nagyon eredményes évet zártunk magas termelési számokkal. Ezáltal nagy mértékben hozzájárulunk az AUDI AG globális növekedési stratégiájához és tovább erősítjük nemzetközi versenyképességünket” – idézi a
közlemény Thomas Faustmann, ügyvezető igazgatót.
A közlemény szerint a gyárban 2013-ban 1 millió 434 ezer 540 négyhengeres Otto- és dízelmotor, valamint 2 ezer 448 öthengeres Otto-motor készült. Hathengeres erőforrásból 445 ezer 369, nyolc-, tíz- és tizenkét hengeresből pedig 43 ezer 279 darabot gyártottak Győrben.
A közlés szerint a tavaly Győrben készült 42 ezer 851 autó közül 14 ezer 808 TT Coupé, 3.550 TT Roadster, 21 ezer 607 A3 Limousine, valamint 2.886 A3 Cabriolet volt. Emlékeztetnek arra, hogy a az új gyár tavaly júniusi megnyitásával a teljes gyártási folyamatot lefedik ezen a telephelyen.
Emlékeztetnek arra is, hogy 2013-ban – fennállásának 20. évfordulója mellett – két további jubileumot ünnepelt a társaság. Novemberben a 25 milliomodik motort – egy négyhengeres 2,0 literes TFSI erőforrást – az 500 ezredik Győrben készült Audi TT-be építették be.
